Volt az életemnek egy őrülten karrierista időszaka. Törtető voltam, minden akadályt elsöpörtem, csakhogy elérjem a céljaimat. Ez egész jól sikerült is. Az egóm teljesen elszabadult, kezelhetetlenné vált. De Isten velem volt. Megmentett az egómtól. Pár hónap alatt veszítettem el mindenemet.

Ma már, mélységesen hálás vagyok, amiért megmutatta, hogy létezik egy nálam nagyobb erő, amely olyan csodákat képes tenni, amiket én nem.

Bagdi Bella dalát dúdoltam: „Tudni azt, hogy így van jól, minden, ami velem történik úgy jó.”

Egy évet töltöttem meditációval, és önvizsgálattal, aminek a végére, teljes szívemből hittem, hogy ami velem történik az isteni terv része. Elhittem, hogy minden értem van.

„Milyen különös! Egész életünkben ellenállunk annak az elképzelésnek, hogy létezik valahol valaki, aki bölcsebb nálunk, mégis csodálatos megkönnyebbülést érzünk, amikor kiderül, hogy ez igaz. És hirtelen már a büszkeségünk sem tart vissza attól, hogy segítséget kérjünk. Megadjuk magunkat Istennek.”
(Marianne Williamson)

 

Az elmúlt napokban többször is írtam a szeretetről, mert arra jöttem rá, hogy ez a legfontosabb dolog. Isten maga a szeretet. Sehol máshol nem kell keresnünk Istent, vagy a szeretetet, hiszen eredendően bennünk van. A kérdés csak az, képesek vagyunk-e szeretetteljesen gondolkodni? A csodák tanítása azt mondja: csak a szeretet valóságos.

A szeretetet semmi nem pusztíthatja el. Miénk a döntés; a szeretetet választjuk, és képesek leszünk kapcsolódni a Forrásunkhoz, elménk eggyé tud válni Istennel, így belső békénk tökéletesen helyreáll. Vagy elfordulunk a szeretettől, és fájdalomban lesz részünk.

„Amikor a gondolkodásunkat a szeretet hatja át, a szó szoros értelmében Isten társteremtői vagyunk. Amikor azonban hiányzik a szeretet, a gondolkodásunkból, akkor – mivel csak a szeretet valódi – valójában nem is gondolkodunk. Hallucinálunk. És ez a világ: tömeges hallucináció, amelyben a félelem sokkal valóságosabbnak tűnik, mint a szeretet. A félelem illúzió.”

Azonban ahol hiányzik a szeretet, ott megjelenik a félelem. A félelem a szeretet hiánya, ahogy a sötétség a fény hiánya. A félelmet nem isten alkotta, hanem te.

Maranne Williamson csodásan fogalmazza meg:

Ha szeretet van az elmédben, szeretet van az életedben is. Ez a Mennyország.
Ha félelem van az elmédben, félelem van az életedben is. Ez a pokol.

Szeretettel,
Lévai Anikó