132. LECKE

Feloldozom a világot minden alól, amit gondoltam róla.

  1. Ugyan mi béklyózza le a világot, ha nem a hiedelmeid? 2És vajon mi menthetné meg a világot, ha nem a valódi Éned? 3Bizony, nagy ereje van a meggyőződésnek. 4Hatalmasak a te gondolataid, és az illúziók éppoly erős hatással bírnak, mint az igazság. 5Az őrültek valósnak hiszik az általuk látott világot, nem kételkednek benne. 6Nem ingatja meg őket az sem, ha valaki megkérdőjelezi gondolataik hatását. 7Csak akkor érkezik el hozzájuk végre a szabadság reménye, amikor gondolataik forrását kérdőjelezik meg.
  2. A megváltás mégis könnyűszerrel elérhető, mert mindenkinek szabadságában áll megváltoztatni a gondolkodásmódját, és ezzel a gondolatai is megváltoznak. 2A gondolatok forrása immár megváltozott, mert elméd megváltoztatásához meg kellett változtatnod valamennyi jelenleg vagy a múltban gondolt vagy a jövőben elgondolásra kerülő gondolatod forrását. 3Megszabadítottad a múltat korábbi gondolataidtól, és megszabadítod a jövőt azon ősi gondolatoktól, amelyek az általad valójában nem vágyott dolgok kereséséről szólnak.
  3. Immár a jelen marad az egyetlen idő. 2Itt, a jelenben válik szabaddá a világ. 3Mert amikor hagyod, hogy felemelkedjék a múlt, és felszabadítod a jövőt ősi félelmeidtől, rálelsz a menekvésre, és megadod azt a világnak is. 4Rabszolgává tetted a világot, amikor ráterhelted félelmeidet, kétségeidet, gyötrelmeidet, fájdalmadat, könnyeidet és bánatodat, és hiedelmeid foglyává tetted. 5Mindenütt lesújt a világra a halál, mert továbbra is ott őrzöd elmédben a halál keserű gondolatait.
  4. A világ önmagában semmi. 2Elmédnek kell felruháznia jelentéssel. 3És a világban saját vágyaidat látod, amelyek külső kifejeződésre jutnak, hogy rájuk pillanthass, és igaznak hihesd őket. 4Talán úgy véled, nem te alkottad a világot, hogy te csak akaratlanul megérkeztél abba, ami már eleve kész volt, és a legkevésbé sem a te gondolataidra várt, hogy értelmet nyerjen. 5Valójában azonban pontosan azt találtad itt, amit jöveteledkor kerestél.
  5. Nem létezik világ a vágyaidtól elkülönülten, és ebben az igazságban rejlik végső megszabadulásod. 2Csak változtasd meg, mit akarsz látni, és az egész világ ennek megfelelően kell, hogy változzon. 3Az eszmék nem hagyják el forrásukat. 4E központi kijelentés gyakran elhangzott a szövegben, és nem is szabad megfeledkezned róla, ha meg akarod érteni a mai nap tanítását. 5Nem a büszkeség mondatja azt, hogy te alkottad az általad látott világot, amely elméd változásának megfelelően maga is megváltozik.
  6. Azonban igenis a büszkeség állítja, hogy egy tőled független világba érkeztél, amely érzéketlen a gondolataid iránt, és semmi köze ahhoz, amit tartasz róla. 2A világ nem létezik! 3E központi gondolatot próbálja megtanítani neked ez a kurzus. 4Nem mindenki áll készen e gondolat befogadására, és mindenkinek pontosan addig kell eljutnia, ameddig hagyja magát vezetni az igazság felé tartó ösvényen. 5Majd visszatér és továbbhalad, vagy épp visszakozik egy darabon, hogy aztán újra nekivágjon.
  7. Ám a gyógyulás azok ajándéka, akik készen állnak arra, hogy megtanulják, a világ nem létezik, és készek most, a jelenben elfogadni e tanítást. 2Hajlandóságuk elhozza majd számukra a tanítást, olyan formában, amelyet képesek megérteni és felismerni. 3Vannak, akik a halálhoz közel kerülve ismerik fel hirtelen, és elkezdik tanítani. 4Mások nem e világból való tapasztalások útján jutnak el ide, és e tapasztalatok megmutatják nekik, hogy a világ nem létezik, mert amit látnak, bizony igaz az, mégis egyértelműen ellentmond e világnak.
  8. Néhányan pedig e kurzus és a mai gyakorlatok által jutnak el e felismerésre. 2A mai nap eszméje igaz, mert a világ bizony nem létezik. 3És ha a világ valóban a képzeleted szüleménye, akkor feloldozhatod minden valaha róla alkotott hiedelem alól egyszerűen azáltal, hogy megváltoztatsz minden gondolatot, ami ezeket a külsőségeket létrehozta. 4Amint elengeded a betegség valamennyi gondolatát, a beteg meggyógyul, és amikor hagyod, hogy az élet gondolatai lépjenek a halálról valaha vallott gondolataid helyébe, bizony feltámadnak a holtak is.
  9. Újra hangsúlyoznunk kell most egy korábban már átismételt tanítást, mert ebben rejlik a mai eszme szilárd alapja. 2Olyan vagy, amilyennek Isten megteremtett. 3Nem létezik hely, ahol szenvedhetnél, és nincs idő, amely változást hozhatna örökkévaló állapotodban. 4Hogyan is létezhetne a tér és idő világa, ha egyszer örökké olyan vagy, amilyennek Isten teremtett?
  10. Ugyan mi más lenne a mai tanítás, ha nem egy újabb megfogalmazása annak, hogy a világ megváltása nem más, mint saját Éned ismerete? 2Megszabadítani a világot a fájdalom minden formájától annyi, mint megváltoztatni az önmagadról alkotott képedet. 3Nem létezik világ az eszméidtől elkülönülten, mert az eszmék nem hagyják el forrásukat, és a világot gondolatban, az elméden belül tartod fenn.
  11. Ám ha olyan vagy, amilyennek Isten megteremtett, akkor nem vagy képes Tőle elkülönülten gondolkodni, és nem alkothatsz semmi olyasmit, ami ne osztozna az Ő időtlenségén és Szeretetén. 2Vajon elválaszthatatlan részei-e ezek a minőségek az általad látott világnak? 3Vajon az Ő hasonlatosságára teremt-e ez a világ? 4Ha nem, akkor e világ nem valós, nem is lehet az. 5Ha te valódi vagy, akkor valótlan az általad látott világ, mert Isten teremtése semmiben nem hasonlít rá. 6És amiképpen te az Ő Gondolata által teremtettél, azonképpen alkották meg gondolataid a világot, és azonképpen a gondolataidnak is kell megszabadítania e világot, hogy megismerhesd a Gondolatokat, amelyeken Istennel osztozol.
  12. Szabadítsd fel a világot! 2Valós teremtésed csak e szabadságra vár, hogy megadja neked a valódi atyaságot – nem az illúziók atyaságát, de az igaz, Istenre jellemző minőséget. 3Isten osztozik az Ő Atyaságán veled, aki az Ő Fia vagy, mert Ő nem tesz különbséget aközött, ami Ő Maga és aközött, ami továbbra is Ő Maga. 4Amit Ő teremt, soha nincs az Nála nélkül, és nincs olyan hely, ahol az Atya véget érne, és elkezdődne a Tőle elkülönülő Fiú.
  13. A világ nem létezik, mivel e világ egy Istentől elkülönülő gondolat, amely azért alkottatott, hogy elválassza az Atyát a Fiútól, és elszakítsa Istentől az Ő egy részét, lerombolva ezzel az Ő Teljességét. 2Vajon lehet-e valós az ezen eszméből eredő világ? 3Létezhet-e bárhol? 4Tagadd meg az illúziókat, és fogadd el az igazságot. 5Tagadd meg, hogy csak árnyék lennél, amely egy röpke időre a haldokló világra vetül. 6Szabadítsd fel elmédet, és egy felszabadult világra tekintesz majd.
  14. Ma az a célunk, hogy valamennyi haszontalan gondolatunktól megszabadítsuk a világot és minden élő lényt, amelyet benne látunk. 2Nem lehetnek ott. 3Ahogyan mi sem. 4Mert velük együtt abban az otthonban létezünk, amelyet Atyánk adott nekünk. 5És mi, akik olyanok vagyunk, amilyeneknek Isten megteremtett, feloldozzuk a világot minden illúziónk alól ezen a napon, hogy szabaddá lehessünk.
  15. A mai két, egyenként tizenöt perces gyakorlatot a következő kijelentéssel kezdd:

2Én, aki olyan maradok, amilyennek Isten megteremtett, fel akarom oldozni a világot minden alól, amit gondoltam róla. 3Mert én vagyok valós, hiszen a világ nem az, és meg akarom ismerni saját valóságomat.

4Ezután csak dőlj hátra, és lazíts, éberen, de ne feszülten, és hagyd, hogy elméd megváltozzon e csendben, hogy megszabadulhasson a világ, és vele együtt te magad is.

  1. Nem kell felismerned, hogy miközben kiküldöd e gondolatokat a világ áldására, számos messzi és közeli testvéredhez is elérkezik a gyógyulás. 2De érezni fogod saját megszabadulásodat, akkor is, ha még nem érted meg teljesen, hogy a megszabadulás soha nem lehet egyéni.
  2. A nap során tovább fokozhatod az eszméid által a világnak küldött szabadságot, és ha kísértést érzel, hogy megtagadd az elméd megváltozásában rejlő erőt, csak szólj így:

2Feloldozom a világot minden alól, amit gondoltam róla, és inkább a saját valóságomat választom.