133. LECKE

Nem tulajdonítok értéket annak, ami értéktelen.

  1. A tanulás időnként gyümölcsözik, különösen azután, hogy teoretikusnak és a tanuló által már elsajátított tudástól távolinak tűnő dolgokat tekintettél át, hogy aztán visszatérj a gyakorlathoz. 2Ma pontosan ezt fogjuk tenni. 3Nem fennkölt, világraszóló eszmékről szólunk majd, hanem a rád gyakorolt áldásos hatásukat vizsgáljuk meg.
  2. Nem kérsz túl sokat az élettől – sőt, messze túl keveset kérsz. 2Amikor engeded, hogy elmédet lekössék a test dolgai, a megvásárolni kívánt tárgyak, a világ által kiemelkedőnek tartott eszmék, nem boldogságot, de bánatot kérsz. 3Ez a kurzus nem próbálja elvenni tőled azt a keveset, amivel bírsz. 4Nem próbálja utópisztikus eszmékkel helyettesíteni a világi megelégedettséget. 5E világban nem rejlik semmiféle megelégedettség.
  3. Ma fel fogjuk sorolni azokat a kritériumokat, amelyek által ellenőrizheted, valóban vágysz-e az általad vágyottnak hitt dolgokra. 2Ha e dolgok nem felelnek meg a következőkben felsorolt, józan követelményeknek, egyáltalán nem érdemesek arra, hogy vágyj rájuk, mert könnyűszerrel lecserélhetők arra, ami többet kínál. 3A választást szabályozó törvényeket éppúgy nem alkothatod meg te magad, ahogy nem hozhatod létre a választási lehetőségeket sem. 4Választani azonban jogodban áll, sőt, muszáj választanod. 5Bölcs dolog azonban, ha megtanulod, milyen törvényeket hozol működésbe a választásoddal, és hogy milyen választási lehetőségek állnak rendelkezésedre.
  4. Már többször hangsúlyoztuk, hogy bármily soknak is tűnjék, csak két választási lehetőséged van. 2Ez adott, ezen nem változtathatunk. 3Roppant igazságtalan lenne veled szemben, ha korlátlan lehetőség közül kellene választanod, és így addig kellene halogatnod a végső döntést, amíg minden alternatívát fontolóra nem vettél – igazságtalan lenne, ha nem jutnál el nyilvánvalóan arra a helyre, ahol csakis egy döntést kell meghoznod.
  5. Egy másik ilyen, szelíd és idevágó törvény az, hogy nincs megalkuvás abban, amit választásodnak el kell hoznia. 2Nem lehetséges az, hogy választásod által csak egy kevésben legyen részed, mert nincs köztes állapot a két alternatíva között. 3Minden döntésed a mindent vagy a semmit eredményezi számodra. 4Következésképpen ha megtanulod, mi alapján különböztetheted meg a mindent a semmitől, jó döntésre jutsz majd.
  6. Először is, ha olyasmit választasz, ami nem tart örökké, értéktelen az, amit választottál. 2Az átmeneti érték egyáltalán nem érték. 3Az idő soha nem veheti el tőled azt az értéket, ami valós. 4Ami semmivé fakul és meghal, az valójában sosem létezett, és semmit nem ajánl fel annak, aki választotta. 5Rászedi őt egy általa tetszetősnek gondolt formába bújtatott semmi.
  7. Másodszor, ha úgy döntesz, hogy elveszel valamit valakitől, semmid sem marad. 2Mert ha megtagadod, hogy testvérednek joga van mindenhez, a saját jogodat is megtagadod. 3Így pedig nem ismered fel, mid van valójában, mert megtagadod e dolgok jelenlétét. 4Aki arra törekszik, hogy elvegyen, azt becsapja a tévhit, miszerint a veszteség által nyereségre tehet szert. 5Ám a veszteség csak veszteséget szülhet, semmi mást.
  8. Az ezután következő szempont képezi az összes többi alapját. 2Miért bír számodra értékkel a választásod? 3Mi vonzza elmédet az adott dologhoz? 4Milyen célt szolgál? 5Itt a legkönnyebb tévútra lépni. 6Mert az ego nem ismeri fel azt, amit akar. 7Még azt az igazságot sem vallja meg, amit észlel, mert fent kell tartania a nimbuszt, amellyel céljait védelmezi a homálytól és rozsdától, hogy továbbra is „ártatlannak” lásd.
  9. Ám ez az álca vékony felszín csupán, amely csak azt csapja be, aki megelégszik azzal, ha becsapják. 2Az ego céljai nyilvánvalóak mindazok számára, akik hajlandók alaposabban szemügyre venni azokat. 3Itt megduplázódik a félrevezetés, mert akit félrevezet az ego, nem észleli, hogy valójában semmit sem nyert. 4Úgy hiszi, hogy az ego rejtett céljait szolgálta.
  10. Ám hiába próbálja tisztán megtartani látásában e nimbuszt, még ő is észleli patinával bevont széleit és elrozsdállt magját. 2Bűnnek látja saját, jelentőség nélküli tévedéseit, mert sajátjának látja e patinát, a rozsdát pedig saját, mélyen lakozó érdemtelensége jeleként észleli. 3Az, aki továbbra is őrzi és sajátjaként szolgálja az ego céljait, nem követ el tévedést, legalábbis az útmutató parancsai szerint. 4Ez az útmutatás azt tanítja, hiba azt hinni, hogy a bűn csupán tévedés, hiszen ugyan ki szenvedne a bűnökért, ha így lenne?
  11. És ezzel elérkeztünk a döntések legnehezebben elhihető kritériumához – azért ez a legnehezebben hihető, mert nyilvánvaló mivoltát oly sok homályos réteg fedi. 2Ha bármilyen bűntudatot érzel a választásoddal kapcsolatban, hagytad, hogy az ego céljai beférkőzzenek a valódi alternatívák közé. 3Következésképp nem ismered fel, hogy csak két választási lehetőség van, félelmetesnek látszik az alternatíva, amelyről azt gondolod, hogy te választottad, és túl veszélyesnek ahhoz, hogy elhidd, az valójában semmi.
  12. Minden dolog vagy értékes, vagy értéktelen, teljes mértékben kívánatos vagy a legkisebb erőfeszítésre sem méltó. 2Épp ezért oly könnyű a választás. 3Az összetettség nem más, csak füstfelhő, amely elrejti előled azt az egyszerű tényt, hogy egyetlen választás sem lehet nehéz. 4Mit nyersz azáltal, ha ezt megtanulod? 5Sokkal többet annál, hogy könnyűszerrel és fájdalom nélkül hozod majd meg a döntéseidet.
  13. A Mennyek Országát üres kézzel és nyitott elmével éred el – semmivel érkezel, hogy mindent fellelj, és a magadénak vallj. 2Ma megkíséreljük megvalósítani ezt az állapotot, félretéve az önámítást, őszinte hajlandósággal arra, hogy csakis az igazán értékes és valós dolgoknak tulajdonítsunk értéket. 3A mai két, egyenként tizenöt perces gyakorlatot kezdd így:

4Nem tulajdonítok értéket annak, ami értéktelen, és csakis arra törekszem, ami értékes, mert csak azt vágyom fellelni.

  1. Ezután pedig elfogadjuk azt, ami ott vár mindenkire, aki terhektől mentesen kinyújtja kezét a Mennyország kapuja felé, amely kitárul majd jöttére. 2Ha úgy érzed, elkezdenél haszontalan terheket gyűjteni magadra, vagy azt hiszed, valamely nehéz döntéssel kell szembenézned, azonnal felelj e kísértésre a következő egyszerű gondolattal:

3Nem tulajdonítok értéket annak, ami értéktelen, mert az tartozik hozzám, ami igazán értékes.

*elnézést, de a kicserélt szavakat kékről félkövérre változtattam. Nem tudok másolni és beilleszteni a Lenke által elkészített szöveget, mert sajnos nem őrzi meg a formátumot. És ezeknél a hosszú leckéknél most feladom. A félkövér működik másolással, a kék nem.