156. LECKE
Tökéletes szentségben, Istennel járom utamat.
- A mai nap eszméje azt az egyszerű igazságot nyilatkoztatja ki, amely még a bűn gondolatát is ellehetetleníti. 2E gondolat kimondja, hogy a bűnnek nincs oka, és okafogyottá válva maga a bűn sem létezhet. 3Ez az eszme egyenesen következik a szövegben számtalanszor említett gondolatból, miszerint az eszmék soha nem hagyják el forrásukat. 4Ha ez igaz, hogyan is különülhetnél el Istentől? 5Hogyan lenne lehetséges, hogy egymagadban, Forrásodtól elkülönülten járd e világ útjait?
- Kurzusunk során végig következetes gondolatokat mutatunk be. 2Ahhoz, hogy az igazság igaz legyen, mindvégig igaznak kell lennie. 3Nem mondhat ellent önmagának, és egyetlen részletében sem lehet bizonytalan. 4Nem járhatod Isten nélkül a világot, mert Ő mindig veled van. 5Ő a te életed. 6Ő ott van, ahol te vagy. 7Csupán egyetlen élet létezik. 8És Ővele osztozol azon. 9Semmi sem különülhet el Tőle, ami él.
- Ám ahol Isten jelen van, ott szentség és élet kell legyen. 2Ő minden tulajdonságán osztozik mindennel, ami él. 3Minden, ami él, éppolyan szent, mint Ő Maga, mert ami osztozik az Ő életén, része az az Ő szentségének, és éppúgy nem lehet bűnös, ahogyan a nap sem lehet fagyos, ahogy a tenger sem határozhat úgy, hogy elkülönül a víztől, és ahogy a füvek sem dönthetnek úgy, hogy a gyökerükkel felfelé nőjenek.
- Olyan világosság lakozik benned, amely soha nem halhat meg, és oly szent benned az Ő jelenléte, hogy az egész világ szentté lesz általad. 2Minden élő dolog ajándékot kínál számodra, hálatelt boldogsággal ajánlja fel azokat neked lábaidnál. 3A virágok megajándékoznak illatukkal. 4A hullámok bókolnak előtted, a fák kinyújtják karjukat, hogy megóvjanak a hőségtől, lábad elé terítik leveleiket, hogy puha léptekkel járhasd utadat, a szél pedig lágy suttogássá enyhül szent fejed körül.
- A világ arra vágyik, hogy meglássa a benned lakozó világosságot. 2Minden élő dolog felsorakozik előtted, mert felismeri Őt, Aki veled együtt járja az utat. 3Az általad hordozott világosság az ő világosságuk is. 4Így tehát saját szentségüket látják meg benned, tisztelgéssel üdvözölvén téged mint megváltót és Istent. 5Fogadd el hódolatukat, mert bizony megilleti az a veled tartó Szentséget, Amely a Maga hasonlatosságára és tisztaságára formál át mindent az Ő szelíd fényességében.
- Így működik a megváltás. 2Amint te hátralépsz, előlép a benned lakozó világosságés magához öleli a világot. 3Nem büntetéssel és halállal hirdeti a bűn elmúltát. 4A bűn fényességgel és nevetés kíséretében enyészik el, mert tisztán látod már bizarr abszurditását. 5A bűn csupán egy ostoba gondolat, butácska álom, amely a legkevésbé sem félelmetes, talán csak nevetséges – de ugyan ki vesztegetne akár csak egy pillanatot is egy ilyen értelmetlen ostobaságra, miközben Magához Istenhez vezet az útja?
- Te mégis sok-sok évet elvesztegettél erre az ostoba gondolatra. 2A múlt azonban elmúlt, és minden káprázata semmivé enyészett. 3Többé már nem béklyózhatnak le. 4Hamarosan elérkezel Istenhez. 5De a kétség továbbra is létező, rövid időszakában néha talán még szem elől veszted Útitársadat, és összetéveszted az értelmetlen és ősi álommal, mely immár a múlté.
- „Ki tart velem utamon?” 2Tedd fel magadnak naponta ezerszer is ezt a kérdést, amíg a bizonyosság véget vet a kételkedésnek, és elhozza számodra a békét. 3Hagyd, hogy ma véget érjen a kétkedés. 4Kérdésedet Maga Isten válaszolja majd meg ezekkel a szavakkal:
5Tökéletes szentségben, Istennel járom utamat. 6Világot gyújtok a világban, elmémben és minden elmében, amelyet Isten egynek teremtett velem.
Mert az Őhozzá vezető utat járom.
