197. LECKE

Csakis saját hálám lehet az, amit elnyerek.

  1. Íme, a második lépés, amelyet annak érdekében teszünk, hogy megszabadítsuk elménket attól a hiedelemtől, miszerint létezik egy külső, a saját erőddel szemben álló erő. 2Igyekszel kedves és megbocsátó lenni. 3De ha nem lelsz rá a külső hálára, és bőkezű köszönetre, ismét csak támadássá fordítod át e jellemvonásokat. 4Ajándékaidat tisztelettel kell fogadni, nehogy visszavonassanak. 5És így azt hiszed, Isten ajándékai a legjobb esetben is csupán kölcsönnek minősülnek, a legrosszabb esetben pedig csak ámítás mindegyik, és az a céljuk, hogy megtévesszék védekezésedet, így garantálva, hogy Isten halálra sújtson, amikor lecsap rád.
  2. Bizony könnyű összekeverni Isten ajándékait a bűntudattal, ha nem tudod, mire képesek a gondolataid. 2Ha megtagadod önnön erődet, szükségképpen a gyengeségben fogod látni a megváltást. 3Ha azt hiszed, béklyókban vergődsz, a börtön válik otthonoddá. 4És mindaddig nem is hagyod el börtönödet, és nem követeled magadénak erődet, amíg el nem különíted egymástól a bűntudatot és a megváltást, amíg nem észleled, hogy a szabadság és a megváltás egy, és mindig együtt jár velük az erő is, hogy keresd és a magadénak valld, megtaláld és teljes mértékben felismerd azt.
  3. A világ szükségképpen köszönetet mond majd, ha felkínálod számára az illúzióidtól való megszabadulás ajándékát. 2Te azonban önmagadnak is köszönettel tartozol, mert a világ megszabadulása mindig a saját megszabadulásodat tükrözi. 3Csupán a háláddal tartozol az ajándékokért, és azok nyomban a pokolból örökre megszabadult, hálatelt szíved maradandó felajánlásaivá lesznek. 4Valóban szeretnéd semmissé tenni ezt azáltal, hogy visszaveszed az ajándékaidat, mert nem becsülik meg őket? 5Te magad vagy az, akinek meg kell becsülnie ezen ajándékokat, neked kell megfelelő módon megköszönnöd őket, hiszen te vagy az, aki részesült bennük.
  4. Nem számít, ha testvéred értéktelennek hiszi az ajándékaidat. 2Elméje egy része mindig csatlakozik hozzád az értük mondott köszönetben. 3Nem számít, ha ajándékaid elveszettnek és haszontalannak tűnnek. 4Ott fogadtatnak el, ahol megadattak. 5Hálád által az egész mindenség elfogadja ezen ajándékokat, és Isten Szíve köszönetet mond értük. 6Valóban visszavennéd hát, miután Isten hálásan elfogadta őket?
  5. Isten megáldja Neki adott ajándékodat, és minden ajándék Őneki adatik meg, mert csak magadnak adhatod őket. 2És ami Istenhez tartozik, bizony az Ő Sajátja az. 3De mindaddig nem ismerheted fel ezen ajándékok korlátlan, örökkévaló és változhatatlan mivoltát, nem ismerheted fel, hogy örökkön-örökké a szeretetet terjesztik ki, hozzájárulva soha véget nem érő örömödhöz, amíg a megbocsátás után ismét támadást indítasz testvéreid ellen.
  6. Ha visszavonod ajándékaidat, azt fogod hinni, tőled is viszszavonatik az, ami megadatott neked. 2De ha megtanulod, hogyan hagyd, hogy a megbocsátás elvegye önmagadban látott bűneidet, többé nem gondolod majd azt, hogy Isten ajándékai csupán kölcsönbe adattak neked, és halálod óráján elragadja majd tőled azokat. 3Mert ha megtanulod ezt, semmiféle jelentéssel nem bír majd számodra a halál.
  7. És a hiedelem végével örökre véget ér majd a félelem is. 2Mondj hát köszönetet ezért Énednek, mert Ő csak Istennek hálás, és Önmagának mond köszönetet érted. 3Krisztus azonban minden élőlényhez elérkezik, mert mindenki Őbenne él és Őbenne járja útját. 4Bizonyos az Ő léte az Atyában, mert egy az Ő Akaratuk. 5Soha nem ér véget a teremtésük egészéért érzett hálájuk, mert a hála mindig a szeretet része marad.
  8. Köszönet neked, Isten szent Fia, amiért az vagy, aki vagy. 2Mert úgy teremtettél, hogy Éned minden dolgot magában foglaljon. 3És bizony továbbra is olyan vagy, amilyennek Isten megteremtett. 4Nem homályosíthatod el tökéletességed fényét. 5Mert szívedben ott lakozik Isten Szíve. 6Isten nagyra tart téged, mert te Ő vagy. 7Bizony megillet téged a hála, amiért az vagy, aki vagy.
  9. Mondj hát köszönetet épp úgy, ahogy te magad is köszönetet kapsz. 2Légy hálás mindenkinek, aki kiteljesíti Énedet. 3És bizony mindenki beletartozik ebbe az Énbe. 4Mondj köszönetet a számtalan csatornának, amely kiteljesíti ezt az Ént. 5Minden cselekedeted átadatik Őneki. 6Minden gondolatod az Ő Gondolata, és minden gondolatod osztozik Ővele Isten szent Gondolataiban. 7Nyerd el immár a hálát, amelyet megtagadtál önmagadtól, amikor megfeledkeztél az Isten által neked rendelt feladatodról. 8És egy percig se hidd, hogy Isten valaha is megszűnt köszönetet mondani neked.