283. LECKE
Igaz Önvalóm Tebenned lakozik.
- Atyám, megalkottam egy képmást a saját hasonlatosságomra, és azt nevezem Isten Fiának. 2Ám a teremtés olyan, amilyen mindig is volt, mert bizony változhatatlan a Te teremtésed. 3Engedd hát, hogy ne imádjak bálványokat. 4Hiszen én vagyok a Fiú, akit Atyám szeret. 5Szentségem mindörökké a Mennyország fényében és Isten Szeretetében időzik. 6Nincs hát biztonságban, amit Te szeretsz? 7Hát nem végtelen a Mennyország fénye?8Nem a Te Fiad, az én igaz Önvalóm, amikor Te teremtettél mindent, ami létezik?
- Egyek vagyunk immár közös Önvalónkban Istennel, a mi Atyánkkal, mint egyetlen Forrásunkkal, és minden a mi részünkként teremtetett. 2Így áldásunkat adjuk minden dologra, szeretetben egyesítve az egész világot, amely eggyé vált velünk a mi megbocsátásunk által.
