332. LECKE

A félelem béklyóba veri a világot. A szeretet megszabadítja.

 

  1. Az ego illúziókat alkot. 2Az igazság azáltal teszi semmissé gonosz álmait, hogy rájuk ragyog. 3Az igazság sohasem támad. 4Egyszerűen csak létezik. 5És jelenléte visszahívja az elmét képzelgéseiből, és felébreszti a valóságra. 6A megbocsátás szükségképpen meghívja ezt a jelenlétet, hogy belépjen és elfoglalja az őt megillető helyet az elmében. 7A megbocsátás nélküli elmét gúzsba köti az önnön hiábavalóságába vetett hite. 8Ám a megbocsátás bizony elhozza a remény ragyogó fényét a sötétség álmába, hogy felruházza az elmét azon eszközökkel, amelyek segítségével felismerheti a szabadságot, ami az ő Atyjától való öröksége.
  1. Ma nem akarjuk újra béklyóba verni a világot. 2A félelem tartja fogságban. 3Ám a Te Szereteted felruházott minket a megszabadításához szükséges eszközökkel. 4Atyám, mag akarjuk ma szabadítani a világot. 5Mert amikor felkínáljuk a szabadságot, , nekünk is megadatik az. 6És  nem akarunk továbbra is rabságban senyvedni, miközben Te a szabadságot kínálod nekünk.