336. LECKE
A megbocsátás tudatosítja bennem, hogy elméink egyesültek.
- A megbocsátás a kijelölt eszköz, amely véget vet az észlelésnek. 2A tudás helyreáll, miután az észlelés megváltozott, és azután teljes egészében utat enged annak, ami messze meghaladja felfogóképességét. 3Mert legjobb esetben a képek és a hangok csakis arra szolgálnak, hogy meghívják annak emlékét, ami messze meghaladja mind. 4A megbocsátás elsöpör minden torzképet, és megnyitja a rejtett oltárt az igazság számára. 5Liliomai beragyogják az elmét, arra szólítva azt, hogy térjen meg otthonába, és tekintsen önmagába, hogy ráleljen arra, amit oly hiábavalóan keresett önmagán kívül. 6Mert csakis itt állhat helyre az elme békéje, mert ez magának Istennek lakhelye.
- 2. Törölje hát el a megbocsátás csendben a szétválasztottság és a bűn álmait bennem. 2És engedd meg nekem Atyám, hogy önmagamba tekintve felismerjem, hogy teljesült a bűntelenségemre vonatkozó ígéreted, hogy elmémben változatlan a Te Igéd, a Te Szereteted pedig továbbra is szívemben lakozik.
