13. MI A CSODA?
- A csoda nem más, mint helyreigazítás. 2A csoda nem teremt, és valójában nem is változtat meg semmit. 3Csupán szemügyre veszi a pusztítást, és emlékezteti az elmét arra, hogy amit lát, az hamis. 4A csoda semmissé teszi a tévedéseket, de nem kísérli meg meghaladni az észlelést, sem felülmúlni a megbocsátás feladatát. 5A csoda tehát nem lépi túl az idő kereteit. 6Mégis előkészíti az időtlenség visszatértét és a szeretet ébredését, mert a félelem el kell múljon a szelíd gyógyír által, amelyet magával hoz.
- A csoda a kegyelem ajándékát hordozza, mert mindenki számára egyként adatik meg, és mindenki által egyként fogadtatik el. 2Így szemlélteti az igazság törvényét, melynek a világ nem engedelmeskedik, mert teljes mértékben képtelen megérteni annak útjait. 3A csoda visszájára fordítja a tótágast álló észlelést, és véget vet az eddig megnyilvánult torzulásnak. 4Az észlelés így megnyílik az igazságra. 5Immár indokoltnak látjuk a megbocsátást.
- A csodák otthona a megbocsátás. 2Krisztus látása mindenki számára eljuttatja a csodákat, akik a kegyelemre és a szeretetre figyelnek. 3Az ő látása helyreigazítja az észlelést, és ami eddig átkot jelentett, mind áldássá válik az. 4A megbocsátás minden egyes lilioma az egész világ számára kínálja fel a szeretet csendes csodáját. 5És elhelyeztetnek majd az Atya Igéje előtt, a Teremtő és az Ő teremtése egyetemes oltárán, amelyet a tökéletes tisztaság és az örökkévaló öröm fénye ragyog be.
- A csodáknak először hitre van szükségük, mert ha csodákért folyamodunk, az azt jelenti, hogy elménket már képessé tettük felfogni azt, amit nem lát és nem ért. 2A hit azonban mindig előtalálja tanúságtevőit amellett, hogy valós az alapja. 3Így a csodák igazolják majd a beléjük vetett hitünket, és megmutatják számunkra, hogy az eddig látott világnál sokkal valósabb világon alapulnak – egy olyan világon, amely megváltatott a szerinted benne foglalt dolgoktól.
- A csodák úgy hullnak alá a Mennyek Országából, ahogy a gyógyító eső itatja át a kiszáradt, poros földet, ahová a szomjas, éhező teremtmények meghalni érkeztek. 2És íme, a teremtmények vízre lelnek immár. 3Immár zöld a világ. 4És mindenütt megjelennek az új élet jelei, hogy felismerjük általuk, hogy ami megszületett, az sosem hal meg, mert ami élettel bír, az halhatatlan.
341. LECKE
Csak saját bűntelenségemet támadhatom, Ám csakis bűntelenségem, ami megvédelmez engem.
- Bizony, szent a Te Fiad, Atyám. 2Én vagyok az, akire szeretettel mosolyogsz, oly gyengéden és nyugodtan, hogy a mindenség is visszamosolyog Tereád, osztozva a Te Szentségedben. 3Ó, mily tiszták és szentek vagyunk, mily biztonságban vagyunk mi, akik a Te Mosolyodban lakozunk, minden ránk ruházott Szereteteddel, egyként Veled, a testvériség és az Atyai Minőség teljességében; oly tökéletes bűntelenségben, hogy a Bűntelenség Ura a Fiának tekint minket, a Gondolat univerzumának, amely beteljesíti Őt.
- Ne intézzünk hát támadást bűntelenségünk ellen, mert az Isten Igéjét hordozza számunkra. 2És jóságos visszatükröződésében menekülünk meg.
