323. LECKE
Boldogan „feláldozom” a félelmet.
- Íme, az egyetlen „áldozat”, amelyet a Te szerelmetes Fiadtól kérsz: arra kéred, hogy adja fel a szenvedést, a veszteségérzetet, a szomorúságot, a szorongást és a kétségeket, hogy engedje szabadon elérkezni tudatosságába a Te Szeretetedet, meggyógyítván minden fájdalmát, és megadván neki a Te örökkévaló örömödet. 2Erre az „áldozathozatalra” kérsz engem, és én boldogan engedelmeskedem kérésednek, megfizetem annak az „árát”, hogy a világ megváltásának érdekében visszatérjen hozzám a Te emlékezeted.
- Amikor megfizetjük az igazság felé fennálló tartozásunkat, azaz elengedjük az önámítást és bálványozott képeinket, az örömben és a teljességben tér majd vissza hozzánk az igazság. 2Többé nem vezetjük már félre magunkat. 3Immár visszatért tudatosságunkba a szeretet. 4És ismét békére leltünk, hiszen eltávozott a félelem, és csak a szeretet marad a helyén.
