335. LECKE
Azt választom, hogy testvéreim bűntelenségére tekintek.
- A megbocsátás egy döntés. 2Sosem a maga valójában látom testvéremet, mert az messze meghaladja az észlelést. 3Csupán azt látom benne, amit látni vágyok, hiszen ez támogatja azt, amiről akarom, hogy az igazság legyen. 4 Egyedül erre reagálok, bármennyire is befolyásolnak látszólag a külső történések. 5Hiszen én választom meg, mire tekintsek, és mindig csakis azt látom, amire tekintek. 6Testvéreim bűntelensége azt mutatja nekem, hogy saját bűntelenségemet akarom látni. 7És bizony látni fogom, mert úgy döntöttem, hogy meglátom testvéremet annak szent fényében.
- Mi más állíthatná helyre bennem a Te emlékezeted, mint az, ha testvérem bűntelenségére tekintek? 2Bűntelensége emlékeztet engem arra, hogy testvérem velem egyként és az én hasonlatosságomra teremtetett. 3Rálelek őbenne igaz Énemre, és a Te emlékezetedet is előtalálom a Te Fiadban.
