Jó pár éve egy Pannonhalma – Tihany zarándoklaton keresztül vitt az utunk Bakonybélen. Kicsit megpihentünk. Akkor voltam ott életemben először.

Talán neked is ismerős az érzés, mikor megérkezel egy helyre, és érzed a pozitív energiát. Érzed, hogy valami ott nagyon jó. Olyan erő van jelen, hogy bele bizsereg a homlokod, vagy akár az egész tested. Ugyan, talán csak egy órát töltöttünk ott, de éreztem, hogy nem most voltam ott utoljára.
Nagyjából egy év múlva eljött az alkalom. A Hawkins tanuló csoporttal eltöltöttünk egy lelki gyakorlatos hétvégét a Monostorban. Akkor és ott, olyan információkhoz jutottam, ami elindított egy belső utazáson. Olyan erős hívást éreztem a csendre, az Istennel való kapcsolódásra, hogy a rákövetkezendő évben több elvonuláson vettem részt. 10 napokra vonultam el a világtól, hogy könnyebb legyen teljes csendben lenni, nem beszélni, elnémítani az elmém, és persze belekóstoltam milyen naponta 6-8 órát meditálni.
Majd az élet úgy hozta, hogy eljutottam Indiába, és rengeteg dolgot tudtam meg magamról. Hatalmas felismerések jöttek.
Mikor az egyik fiammal kamaszkori zűrök adódtak, az élet úgy hozta, hogy megint visszatértem Bakonybélbe. Akkor ott olyan támogatást és lehetőséget kaptam, amivel a lehető leggyorsabban, békében és szeretetben oldódott meg minden, ami első pillanatban ijesztő feladatnak tűnt.
És most nem győzök hálálkodni, ugyanis egy kedves barátnőm oda költözött, és egy kis vendég házat is kialakított, megnyitva a lehetőséget annak, hogy bármikor még egyszerűbben ott tölthessek pár napot, amikor csak szükségét érzem. Micsoda kegyelem! Tavaly meg is látogattam. Igaz, hogy csak egy napot és egy éjszakát töltöttem ott, sétáltunk, beszélgettünk, csendben voltunk, imádkoztunk, és amikor hazaértem megint csak változás állt be az életemben. Rájöttem, hogy egy ideje nem voltam őszinte magamhoz. Annak ellenére, hogy éreztem egy helyzetről, hogy az nekem nem jó, azt meséltem magamnak, hogy minden rendben van. Gyártottam egy történetet, ami végre kipukkant. Varázsütés szerűen tűnt el elmémről a sűrű köd, és végre tisztán láttam, mit kell tennem. Közben már dolgoztam a Merj változtatni tanfolyamon. Ekkor felismertem, hogy mindig olyan témában tartok tanfolyamot, amiben érintett vagyok. Csodálatos dolog társakkal járni az utat, együtt dolgozni magunkon, egy szeretetteljes közösséghez tartozni, és valódi segítséget kapni a Szentlélektől és egymástól is.

Most újra Bakonybélbe készülök. Ha te is megélnéd ezt a csodát, kalandot, és élményt, tarts velem!

A további információkat itt találod → Csodás hétvége